Belépés tagoknak
Gondolatok
"Legnagyobb cél pedig itt e földi létben, ember lenni mindig, minden körülményben." (Arany János)

Támogató: Az oldal a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.
Együtt az élhetőbb környezetért.

Egyesület Alapszabálya

 

A Rehabilitációs Környezettervező Szakmérnökök és Rehabilitációs Környezettervező Szakemberek Országos Egyesülete (a továbbiakban Egyesület) a 2015. április 17. napján tartott közgyűlésen, a Fővárosi Törvényszék 12.Pk.61.078/2003/20. számú végzésében írtak szerint módosított és elfogadott, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya:

 

 

1.

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1.1. Az Egyesület neve: Rehabilitációs Környezettervező Szakmérnökök és Rehabilitációs Környezettervező Szakemberek Országos Egyesülete

 

1.2. Rövidített név: REKORE Egyesület

 

1.3. Angolul: Rehabilitation Engineering Society of Hungary

 

1.4. Székhelye: 2083 Solymár, Vörösmarty u. 35.

 

1.5. Az Egyesület a tagok közös, tartós, a jelen Alapszabályban meghatározott alábbi céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező, közhasznú jogállással bíró civil szervezet, jogi személy.

 

 

2.

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

 

2.1. Az Egyesület elsősorban a rehabilitációs környezettervező szakmérnökök és szakemberek (mindenki által kényelmesen, biztonságosan, önállóan, egyenlő eséllyel hozzáférhető és használható épített és tárgyi környezet megteremtésére irányuló) munkájának segítése céljából alakult meg.

 

Az Egyesület az alábbi jogszabályokban is meghatározott állami és önkormányzati közfeladatok teljesítését szolgálja, hozzájárulva ezzel a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

 

2.2. Az Egyesület közhasznú tevékenysége: - hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlősége megvalósulásának, illetve az emberi és állampolgári jogok érvényesülésének elősegítése, mint közfeladathoz kapcsolódó tevékenység

Jogszabályhelyek:

 

1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A. § (2)bekezdése és ezen jogszabályhelyre tekintettel a 7. § (2) b), 31. § (1) d), (4) c), 50.§, 54. §, (4) a) pontja.

(További hivatkozások törölve.)

 

2.3. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

 

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, illetve a jelen Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

 

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

 

 

2.4. További célok és tevékenységek:

- Kulturális tevékenység, oktatás, képzés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

  • A rehabilitációs munkában résztvevő szakemberek és a rehabilitációval érintett személyek, valamint az őket ellátók segítése.

  • Műhelymunka szervezése a rehabilitációs és környezettervezői tevékenység során felmerülő szakmai problémák megoldására és szakmai javaslatok készítésére.

  • Oktatási, tanácsadási, előadási tevékenység szervezése és tartása, kiadványok megjelentetése, terjesztése, ezzel segítve az egyesület tagjait, illetve az egyesülethez fordulókat, valamint a rehabilitációs környezettervező szakmérnök/szakember képzést.

  • Információk szolgáltatása, szakmai fórumok biztosítása a rehabilitációban dolgozó szakemberek részére a rendszeres tapasztalatcseréhez és a kölcsönös segítségnyújtáshoz.

  • Közreműködés új előírások, szakanyagok, pályázatkiírások előkészítésében, elkészítésében, véleményezésében, elfogadtatásában, illetve ezek megismertetésében.

  • Képviselet és kapcsolatok kiépítése a hazai és a külföldi társ- és egyéb segítő szervezetekkel, az államigazgatási és közigazgatási szervekkel, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervekkel.

 

 

3.

 

EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

 

 

3.1. Az Egyesület rendes, pártoló és tiszteletbeli tagokból áll.

 

3.2. Az Egyesület rendes tagja lehet az alábbi együttes feltételekkel minden természetes személy, aki:

  • az Alapszabály rendelkezéseit és az Egyesület belső szabályzatait magára nézve kötelezőnek elfogadja;

  • belépési nyilatkozatot ír alá;

  • kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére;

  • a rehabilitációs környezettervezés és foglalkoztatás területén való végzettségét és képesítését hitelt érdemlően igazolja,a rehabilitációs környezettervező szakterületen, felsőfokú képzésben szerzett oklevelet (BSc, MSc, hagyományos főiskolai vagy hagyományos egyetemi képzés keretében), vagy a rehabilitációs környezettervezés szakterületen olyan szakirányú továbbképzésen szerzett oklevelet, amely szakirányú továbbképzésnek a European Credit Transfer System szerint számított kredit-értéke legalább 60, vagy a rehabilitációs környezettervező szakterületen szerzett tudományos fokozatot;

  • és az Egyesület Elnökségi tagjai közül legalább egynek az ajánlásával rendelkezik;

  • Közgyűlés a tagfelvételi kérelmét jóváhagyja.

 

 

3.3. Az Egyesület pártoló tagjai: lehetnek azok a természetes és jogi személyek (kivéve pártokat), akik, illetve amelyek az Egyesület céljaival egyetértenek, tevékenységét támogatni kívánják, ezt írásos nyilatkozatukkal kifejezik és a Közgyűlés a támogatást elfogadja. A pártoló tagok a szervezet testületeiben választhatósággal, szavazati joggal nem rendelkeznek, de tanácskozási joggal részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén.

 

3.4 A Közgyűlés az arra érdemes természetes személyt az Egyesület Tiszteletbeli Tagjává nyilváníthatja, ha nevezett az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtett ki. A Tiszteletbeli Tag tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület legfőbb szervének ülésén, de nincs szavazati joga és nem választható.

 

3.5 A belépési nyilatkozatot (regisztrációs lap kitöltése útján) az Elnökségnek kell benyújtani, a felvételről a Közgyűlés dönt. A tiszteletbeli tagságra bármely rendes és pártoló tag javasolhat jelöltet az Elnökségnek, amely a javaslatot véleményezi és döntésre a Közgyűlés elé terjeszti. A tagsági viszony az arra hivatott testület döntésének napjával keletkezik.

 

 

4.

 

 

Az egyesületi tagság megszűnik:

 

4.1. A tag kilépésével.

A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

 

4.2. A tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával.

Ha a tag nem felel meg a jelen Alapszabályban rögzített tagsági feltételeknek az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.

 

4.3. A tag kizárásával.

A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárás kezdeményezőjének, mind az érintett taggal, mind pedig a Közgyűléssel ismertetnie kell az arra okot adó körülményeket, azok bizonyítékait. Az érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani, hogy védekezését, álláspontját kifejthesse.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

 

4.4. A tag halálával.

 

 

 

5.

 

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

Az Egyesület tagjai a jelen Alapszabályban és a jogszabályokban írtak szerint jogosultak és kötelesek az Egyesület tevékenységében részt venni. Az Egyesület tagjai nem veszélyeztethetik az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

 

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, a jelen Alapszabály 3. pontban írt pártoló és tiszteletbeli tagokat.

 

A tag tagsági jogait személyesen vagy képviselőn keresztül gyakorolhatja.

A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

 

A tagok – a Közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A Közgyűlés minden év május 31. napjáig meghatározza az adott évre szóló tagdíj mértékét, a teljesítés határidejét.

A tagok a tagdíjat kötelesek az Egyesület 10104105-11543200-01001008 számú bankszámlájára átutalni vagy az Egyesület pénztárába készpénzben befizetni.

 

Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás a tagdíj. Mértéke évente 12.000,-Ft, azaz tizenkettőezer forint, amit a tagok minden év december 31. napjáig kötelesek teljesíteni.

 

 

6.

 

AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

 

 

6.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

 

6.2 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály módosítása;

b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-, továbbá a közhasznúsági melléklet elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése;

l) mindaz, amit jogszabály vagy az Alapszabály ide utal.

 

6.3. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani.

Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada vagy az Elnökség kétharmada - a cél megjelölésével - azt írásban igényli. Ilyen esetben a Közgyűlést az Elnökség 30 napon belül köteles összehívni.

A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy más hatóság elrendeli.

Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ez utóbbi három ok fennállása esetén összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

A Közgyűlés helyét, idejét az Elnökség határozza meg.

A Közgyűlést az Elnökség a meghívó küldésével hívja össze, igazolható módon.

A meghívó tartalmazza:

- az Egyesület nevét, székhelyét;

- a Közgyűlés napirendjét;

- a Közgyűlés helyszínét és időpontját.

 

A Közgyűlésre minden tagot meg kell hívni úgy, hogy a meghívó elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak el kell telnie.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt az Elnökség vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

 

 

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha ott valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a megtartásához.

 

A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

6.4. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, ami jogszabályban írt esetben korlátozható.

 

6.5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult jelen van.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat előzetesen tájékoztatták. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

 

A Közgyűlés tisztségviselőit, a levezető elnökét, jegyzőkönyvvezetőjét, szavazatszámlálókat, hitelesítőt, a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel, főszabályként – amennyiben arról külön szavazással másként nem határoznak - nyílt szavazással választják meg.

 

6.6. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

 

Az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

A Közgyűlés elsősorban személyi, de egyéb kérdésekben is elrendelheti, hogy titkos szavazással döntsenek.

 

A határozat meghozatalakor, minden arra jogosult szavazhat, kivéve az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A Közgyűlés üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és egy erre megválasztott hitelesítő tag írja alá.

 

6.7. A jelen Alapszabály lehetővé teszi, hogy a Közgyűlés ülés tartása nélkül is határozatot hozzon. Az ilyen határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.

 

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

6.8. Közgyűlés döntéseiről az Elnökség a Határozatok Könyvét, mint szigorú számadású nyilvántartást vezet, amiből a testület döntéseinek tartalma, határozatai, időpontjuk és hatályuk, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

 

A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel írásban közölni kell és az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület honlapjának címe: http://rekore.hu. A Közgyűlés üléseiről készült jegyzőkönyveinek, a Közgyűléssel kapcsolatos iratok tárolása, kezelése az Egyesület székhelyén történik, azokba - az Elnökkel való előzetes időpont-egyeztetés alapján - bárki bármikor betekinthet.

 

 

7.

 

 

7.1. Az Egyesület ügyvezetését a Közgyűlés által választott 5 főből álló Elnökség látja el. Ők az Egyesület vezető tisztségviselői, akik feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

A Közgyűlés az Elnökség tagjait 3 éves határozott időtartamra választja.

Az Elnökség tagjai:

  • Bodor Zoltán (anyja neve: Kiss Erzsébet, lakcíme: 7400 Kaposvár, Iszák u. 27., születési hely és idő: Mociu, 1965.06.04.)

  • Fülöp Erika Andrea (anyja neve: Róth Magdolna, lakcíme: 1028 Budapest, Várhegy u. 21., születési hely és idő: Budapest, 1975.09.25.)

  • Gráf Ottó (anyja neve: Putz Mária, lakcíme: 3200 Gyöngyös, Deák Ferenc u. 32., születési hely és idő: Dorog, 1954.01.12.)

  • Dr. Lakatos Anna (anyja neve: Wiener Ágnes, lakcíme: 2083 Solymár, Vörösmarty u. 35., születési hely és idő: Budapest, 1954.11.11.)

  • Parti Mónika Ivett (anyja neve: Bodnár Judit Erzsébet, lakcíme: 2094 Nagykovácsi, Farkas u. 2., születési hely és idő: Nyíregyháza, 1976.12.18.)

 

 

7.2. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a Közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettsége mellett - dönteni.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen:

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók, közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

k) kapcsolatot tart hazai és külföldi társszervezetekkel, szervezi és fenntartja az Egyesületen belüli folyamatos információcserét.

 

Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, ott az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

 

Az Elnökség munkájának szakszerűsége, hatékonysága érdekében tanácsadóként szakértői segítséget vehet igénybe (például pénzügyi, jogi, igazgatási, kommunikációs, informatikai, szakfordítói, lektori stb. szakterületen).

 

Az Elnökség szükség szerint - de legalább évente kétszer - tart ülést, amit az Elnök hív össze, igazolható módon. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 napnak kell lennie. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

 

Az Elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes.

Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

 

Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az Elnök és az Elnökség egy tagja vagy az Elnökség két tagja írja alá.

Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.

Az Elnökség döntését az érintettekkel írásban kell közölni és nyilvánosságra kell hozni az Egyesület honlapján.

Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyveinek, az Elnökség működésével kapcsolatos iratoknak tárolása, kezelése az Egyesület székhelyén történik, azokba - az Elnökkel való előzetes időpont-egyeztetés alapján - bárki bármikor betekinthet.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, ami jogszabályban írt esetben korlátozható.

 

Az Elnökség egyebekben maga állapítja meg működési rendjét.

 

7.3. Az Elnökség, maga választja meg tagjai közül az Egyesület Elnökét.

 

Az Elnök vezeti és irányítja az Elnökség munkáját, kiosztja az Elnökség tagjainak feladatait, képviseli az Egyesületet.

Az Elnök akadályoztatása esetén, helyettesítésével az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan egy Elnökségi tagot, teljes hatáskörben két Elnökségi tagot együttesen megbízhat. Az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

Az Elnökségi tag tevékenységét napi szinten az Elnökségi üléseken meghatározott feladatok alapján az Elnök határozza meg.

 

8.

 

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

 

Az Egyesület képviseletére az Elnök önállóan, vagy az Elnökön kívül két másik Elnökségi tag együttesen jogosultak.

Bankszámla tekintetében képviseletre az Elnök és egy másik Elnökségi tag együttesen jogosultak.

 

9.

 

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

 

 

9.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

9.2. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

9.3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

9.4. A Közgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

 

10.

 

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

 

Az Egyesület gazdálkodására különösen a 2011. évi CLXXV. tv. V. fejezetében, könyvvezetésére, beszámolási rendjére ennek VI. fejezetében, a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó működést illetően a VII. fejezetében, valamint a gazdálkodásra vonatkozó egyéb jogszabályokban írtak vonatkoznak.

 

Az Egyesület tagjai saját vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásaiért.

 

Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

 

11.

 

 

VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

Harmadik személy és különösen a nyilvánosság, a média felé az Egyesület nevében nyilatkozattételre, kommüniké kibocsátására kizárólagosan

  • az Elnök, vagy két vezetőségi tag együttesen, illetve

  • a meghatározott témára vonatkozó egyszeri eseti elnöki meghatalmazást kérő és azt megkapó rendes tag jogosult.

Sürgős esetben a meghatalmazás e-mailen is kérhető.

A fentiek nem zárják ki azt, hogy a tagok bármelyike közszereplése során álláspontja személyes jellegének hangsúlyozásával egyesületi tagságára, illetve az Egyesület tevékenységére utaljon.

 

12.

 

 

Az Egyesület működésének, a szolgáltatások igénybevételének módjának adatait, a beszámolókat és a közhasznúsági mellékletet az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

 

13.

 

 

A jelen okiratban külön nem szabályozott kérdésekre

  • a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről,

  • a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben, illetve

az egyéb jogszabályokban írtakat kell alkalmazni.

 

Ezen új egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály szövegét az Egyesület a Budapesten, 2014. év november hó 08.napján megtartott Közgyűlés 6/2014. 11.08. számú határozatával fogadta el.

 

 

 

 

 

A 2011. évi CLXXXI. tv. 38. § (2) alapján igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának és megfelel a 2011. évi CLXXV. tv. és a 2013. évi V. tv. rendelkezéseinek.

Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályban a módosítások dőlt betűvel szerepelnek, így egyértelműen kiderül belőle, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az Alapszabály mely pontjainak változása adott okot.

 

Kelt, Budapesten, 2015. április hó 17. napján